Az új, alig pár évre visszanyúló kutatások szerint a bélrendszer és az idegrendszer sokkal szorosabb összefüggésben állhat egymással, mint az korábban tudható volt. A bélrendszer falában található enterális idegrendszer az egyedfejlődés során ugyanabból a szövetből fejlődik, mint a központi idegrendszer, amely aztán aggyá és gerincvelővé differenciálódik. Az enterális idegrendszert az aggyal közvetlenül a bolygóideg köti össze. Érdekes módon a bélből sokkal több impulzus halad az agy felé, mint fordítva.
Kolitiszes egereken figyelték meg1, hogy az egyik baktériumtörzs, a probiotikus tulajdonságokkal rendelkező Bifidobacterium longum hatására lényegesen (a felére) csökkentek a kolitisszel járó ideges viselkedési tünetek. A hatásmechanizmus hátterében az áll, hogy a baktérium csökkenti a bélben lévő idegek izgathatóságát, így az izgalmi jel nem jelenik meg az agyban. Ehhez azonban az szükséges, hogy a bolygóideg ép legyen. A bél-agy tengely működésében tehát a bolygóidegnek (sokszorosan igazolt) kucsszerepe van. A bolygóideg által közvetített jel viszont a bélben élő mikrobiom állapotával szoros összefüggésben van.
A Bifidobacterium longum hatásával függ össze a következő, humán pilot vizsgálat is. A Gastroenterology újság 2017 májusi számában kanadai kutatók2 arról számoltak be, hogy az IBS-es betegek azon csoportja, akik depresszióban szenvedtek, jelentős hangulati javulást mutattak akkor, ha probiotikus, Bifidobacterium longum kezelésben részesültek.
Az IBS igen gyakori betegség Kanadában, ezért a kutatók megvizsgálták, hogy milyen, nem hagyományos módszerrel lehetne javítani az IBS-es betegek hangulatán. A vizsgálatban 44 beteg vett részt, akik részben placebót, részben pedig Bifidobacterium longum probiotikus baktérium kezelést kaptak. Hat hét kezelési idő után azt tapasztalták, hogy a betegek 64 százalékának javultak a szorongásos és depressziós tünetei – szemben a placebo csoportban tapasztalt 32 százalékkal, ami szignifikáns különbségnek bizonyult.
A szubjektív tünetek mellett műszeres, fMRI vizsgálatokat is végeztek, amelyek szerint a hangulati változásokért felelős agyi területek jelentés aktivitás-változást mutattak a probiotikus csoportban. A kutatók véleménye szerint a probiotikus kezelés egyértelműen előnyös hatással volt az IBS-es betegek hangulatára.
Ezek a vizsgálatok alátámasztják a bél-agy tengely jelentős szerepét a hangulat szabályozásában. A témáról részletesen a Nature 2017 júniusi számában jelent meg áttekintő tanulmány3.
Fordította és összeállította:
Dr. Bencz Zoltán
Tudományos munkatárs
Dr. SZÉKELY GYÖRGY:
Az irritábilis bél szindróma korunkban c. tanulmányát!