Jó eséllyel találkozhattunk már az IBS fogalmával, ami egy meglehetősen gyakori bélbetegséget jelent rendkívül kellemetlen tünetekkel, mint a hasmenés vagy a székrekedés, esetleg ezek váltakozása, a gyakori hasi fájdalom, puffadás, hasi görcsök, de kísérheti még teltségérzés, gyakori reggeli székürítés, étkezés utáni hasmenés is. A kórképpel időnként társulhatnak egyéb, nem-bélrendszeri tünetek, mint például a kismedencei fájdalom, hátfájás, vállövi fájdalmak, fejfájás, fáradékonyság, depresszió. Egyértelmű tehát, hogy az IBS-es betegek életminősége sokszor romlik.
Az irritábilis bél szindróma vagy IBS egy idült bélbetegség, mely sok ember életét megkeseríti. Magyarországon 10-20%-os gyakorisággal fordul elő, évente jóval százezer felettire tehető az ilyen tünetek miatt orvoshoz fordulók száma. Főleg a 20-60 éves populációt érinti, a nők körében 2-4-szer gyakoribb az előfordulása, mint a férfiaknál.
Mivel a tünetek sokszor átmenetiek, enyhék és hullámzóak, a betegségben szenvedők kétharmada nem megy orvoshoz panaszaival, de gyakran szorong, frusztrált a rossz közérzete miatt. A betegek közel egyharmadában kifejezettebbek a tünetek, ők gyakran több rendelést is felkeresnek a panaszaikkal, nem értve, miért kapnak mindig negatív eredményeket, hiszen panaszaik igen kellemetlenek, „nem lehet, hogy nincs mögötte szervi megbetegedés, biztosan csak nem vettek észre valamit az orvosok” – gondolják.
Az IBS egy „funkcionális” bélbetegség. Komoly panaszok esetén fontos a kellő odafigyelés, hogy kizárjanak minden szervi megbetegedést. A diagnózis a részletes kivizsgálás negatív leleteire alapozható.
A betegség oka még napjainkban sem tisztázott. A betegséget magát több évtizede ismerik és számtalan kiváltó okot feltételeztek a hátterében. Hajlamosító faktorként pl. a stresszt, egy idegi átvivő-anyag rendellenességét (szerotonin), a tápcsatorna túlérzékenységét, gyermekkori lelki traumát, vagy éppen kóros betegségviselkedési mintát (egyfajta rögzült pszichoszomatikus reakciót) is felvetettek, de az egyértelmű bizonyíték a kórokra még rejtve maradt.
A legújabb kutatások eredményei szerint a betegség lehetséges okai között a bélflóra megváltozása is szerepelhet. A megszületésünkkor a beleinkbe nagyszámú jótékony baktérium költözik és az anyatej egyes összetevőinek segítségével elszaporodnak, és főleg a bélcsatorna alsóbb szakaszain telepednek meg. A bélflóra-baktériumok bonyolult szimbiotikus kölcsönhatásban élnek velünk, hozzájárulva az emésztőrendszer és az egész szervezet egészségéhez.
Az egészséges bélflóra megváltozásának kóroki szerepét igazolhatja az is, hogy gyakran a gyomor-bélrendszer fertőző betegsége (Salmonella, Shigella, Campylobacter baktériumok okozta infekciók) után jelennek meg az első tünetek, ez az úgynevezett fertőzés utáni IBS. Ilyenkor megváltozik a bél-baktériumflóra összetétele, elszaporodnak bizonyos kóros baktériumfajok, míg a jótékony, egészségünk védelmében tevékenykedő baktériumok aránya lecsökken. Megfigyelték, hogy egy-egy bélfertőzés, antibiotikum szedés után évekkel sem áll helyre a bélflóra eredeti összetétele. Évekig szenvedhetünk egy fertőzés következményeitől, sőt könnyebben kapunk meg egy újabb fertőzéseket.
Érdemes tehát vigyáznunk arra, hogy elkerüljük ezeket a helyzeteket. Azt se felejtsük el, hogy az IBS-nek a nagyon kellemetlen gyomor-bélrendszeri tünetein túl, egyéb nem kevésbé kényelmetlen bélen kívüli szervi tünetei is lehetnek, amik szintén utánozhatnak más betegséget, mindig fontos tisztázni, hogy mi is a bajunk. Léteznek olyan tünetek, mint a fogyás, vérszegénység, véres-nyákos széklet, ami mellett nem szabad szemet hunyni. A betegség kivizsgálása megnyugvásul szolgálhat betegnek és orvosnak egyaránt.
Az is fontos, hogy óvjuk „kis barátainkat”, a beleinkben lakó hasznos baktériumokat, melyek fontos részei az egészségesen működő emésztőrendszernek és az egész szervezetünknek! Az egészséges bélflóra több bajtól és gondtól védhet meg minket, mint gondolnánk!
Kevin W. Olden, M.D., FACG Mayo Clinic:
Irritable Bowel Syndrome, The American College of Gastroenterology,
Dr. Taller András, Uzsoki Utcai Kórház, II. Belgyógyászat:
Irritábilis bél szindróma: diagnózis és kezelés, 2013. május 27.Dr. Túry Ferenc: Pszichoszomatikus betegségek gyermek- és felnőttkorban
Semmelweis Egyetem Magatartástudományi IntézetDr. Túry Ferenc: Az evészavarok és a gasztroenterológiai megbetegedések magatartásorvoslási szemlélete. Hyppocrates V/6, 2003 november-december
Dr. Polgár Marianne: A probiotikumok és prebiotikumok hatása a bélflóra kialakulásában, Hyppocrates V/2, 2003 március-április
Dr. Juhász Márk dr.: Posztinfekciózus irritábilis bél szindróma, Praxis, 2007. 16. évf. 4. szám, 241-246
Dr. Novák János: A bakteriális kontamináció és az irritábilis bél szindróma, LAM 2012;22(3):169–176.
Fordította és összeállította:
Dr. Bencz Zoltán
Tudományos munkatárs
Dr. SZÉKELY GYÖRGY:
Az irritábilis bél szindróma korunkban c. tanulmányát!