A bél-agy tengely működése és az IBS lehetséges összefüggése

Sokan tapasztalják azt az érzést, amely nagyobb erőpróbák, feszültséggel teli időszakok során jelentkezik: szorítást vagy remegést a gyomorban. A tartós feszültség stresszhez vezet, amely kihatással van a gyomor-bélrendszer általános működésére, székrekedéssel vagy hasmenéssel társulhat. Az összetett folyamat hátterében az agy-bél tengely áll. A jelenséget egyre több kutató hozza összefüggésbe az IBS-sel.

Az utóbbi évek gasztroenterológiai kutatásai egy - elemeiben már régen ismert - ám mégis mostanában kifejlődő tudományterület irányában mozdultak el.

Az már régen ismert volt, hogy az agyból induló egyik fő ideg, a bolygóideg közvetlen impulzusokat szállít az agyból a bél felé. Az ellenkező irányú folyamat is ismert volt, sőt az is, hogy a bél falában egy igen kiterjed idegi hálózat található. A két rendszer szoros kapcsolata azonban csak mostanában került az érdeklődés középpontjába. Erről a kétirányú kapcsolatról annyi közlemény jelent meg, hogy ennek nyomán kialakult egy új tudományág a neurogasztroenterológia.

A bélidegrendszer sejtjei a bél falában helyezkednek el; az itt található idegsejtek száma meghaladja a gerincvelő sejtjeinek a számát, így nem csoda, hogy sok közleményben ’második agy’ elnevezéssel illeti. Természetesen a bélben lévő sejtek nem képesek olyan szintű gondolkodásra, mint az agyunk, ám többféle módon és nagyon hatásosan befolyásolják, sőt irányítják annak működését.

A bél-agy tengelyen futó ingerek meghatározó, 80 – 90% százaléka a gyomor-bélrendszer felől jutnak az agyba. Az agyi működésekben fontos szerepet játszó szerotonin döntő többsége a bélben képződik, ez felelős – többek között – a boldogságérzet kialakulásáért.

Kísérleti tény, hogy stressz hatására kísérleti állatokban radikális változás áll be a bélflóra összetételében. Míg a normális körülmények között élő állatok bélflórájára igen változatos, több százféle baktériumtörzsből áll, a stresszes körülmények hatására a bélflóra változatossága erősen lecsökken és ez elsősorban a jótékony hatású baktériumtörzsekre igaz. Ezzel egyidejűleg a kórokozó baktériumok aránya megnövekedik.

A tartós stressz tehát legalább kettős hatással, egy közvetlen, és egy másodlagos, a baktériumflórára kiható negatív hatással is jár. Az IBS kialakulása kapcsán is mindkét tényezőnek komoly jelentősége van. Nem véletlen, hogy az IBS kezelésében mind az idegi, mind pedig a bélflóra egyensúlyának helyreállítása egyre fontosabb szerepet kap. Ebben a hírlevél-sorozatban több olyan információt is közreadunk, amelyek segíthetnek az IBS tüneteinek enyhítésében, ugyanakkor ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy a szakorvosi figyelem, a betegség összetett volta miatt elengedhetetlen.

Felhasznált irodalmak

1. 1. Pellissier S., Bonaz B.: The Place of Stress and Emotions in the Irritable Bowel Syndrome.
   Vitam Horm. 2017;103:327-354.
2. 2. Hadhazy A. Think Twice: How the Gut's "Second Brain" Influences Mood and Well-Being.
   Scientific American, Febr. 12, 2010
3. 3. https://www.jnmjournal.org/main.html
4. 4. Bergland, C. How does the vagus nerve convey gut instincts to the brain.
   Psychology Today, May 23. 2014.
5. 5. Singh, M. Mood, food and obesity. Front Psychol. 2014; 5: 925.
6. 6. Bailey MT, Dowd SE, Galley JD, Hufnagle AR, Allen RG, Lyte M. Exposure to a social stressor alters the structure of the intestinal microbiota: implications for stressor-induced immunomodulation.
   Brain Behav Immun. 2011 Mar;25(3):397-407.
7. 7. Dr. Székely György, Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórhazai, I. Belgyógyászati es Gasztroenterológiai Osztály, 2017: Irritábilis bél szindróma korunkban. Tanulmány.

Fordította és összeállította:
Dr. Bencz Zoltán
Tudományos munkatárs