Az utóbbi évek gasztroenterológiai kutatásai egy - elemeiben már régen ismert - ám mégis mostanában kifejlődő tudományterület irányában mozdultak el.
A Crohn-betegség a tápcsatorna idült gyulladásos kórfolyamata. Leggyakrabban a vékonybél utolsó szakaszát (ileum) érinti, de gyakorta kialakul a vastagbélben és végbélben is. A gyulladás az egész bélfalat beszűri és kiterjedt hegesedéseket hagy maga után.
Legjellemzőbb tünete a hasi fájdalom és idült hasmenés, de a tünetei közt előfordul a végbélvérzés, a fogyás és a láz is. A vérzés lehet súlyos és tartós is, emiatt gyakori a vérszegénység. Gyakori a többszörös hiánybetegség a tápanyagok felszívódásának elégtelensége miatt. A betegség lefolyását a heveny fellángolások és a változó hosszúságú tünetmentes periódusok jellemzik.
Leggyakoribb szövődményei a hiánybetegségek, a vérzés, a vérszegénység, az általános testi leromlás, a bélszűkület, a bélelzáródás, valamint a sipolyképződés a bél és más belső szervek, illetve a bőrfelület között.
A betegség okai pontosan nem ismertek. Valószínűleg autoimmun betegség.
A tünetek jelentkezésekor forduljon orvoshoz. A Crohn-betegség gondozása, gyógyszeres és műtéti kezelése célirányosan képzett szakorvosok feladata.
Az orvos a következő eszközök segítségével állítja fel diagnózist: fizikális vizsgálat (tapintás, kopogtatás, hallgatózás), vérkép, széklet laboratóriumi vizsgálat, felső gyomor-bélpasszázs röntgenvizsgálat báriumpép itatásával, a végbél röntgenvizsgálata báriumos beöntés mellett (irrigoszkópia), vastagbél-tükrözés (kolonoszkópia), kolonoszkópia során vett szövetminta mikroszkópos vizsgálata.
A Crohn-betegség gyógyszeres kezelése a kóros immunfolyamatok bénítására irányul és a gyulladás csökkentésére. Ez utóbbi legelterjedtebb gyógyszerei az aminoszalicilsav származékok. Az immunrendszer gyengítésére és a gyulladás mérséklésére egyaránt alkalmasak a szteroid gyulladásgátlók és az immunrendszert bénító gyógyszerek (immunoszupresszívumok). Műtét indokolt bélelzáródás, súlyos vérzés, perforáció, hasűri tályog, vérmérgezés, stb. esetén. A hiánybetegségek célzott, lehetőleg injekciós kezelése a terápia fontos részét képezi.
A Crohn-betegség megelőzésére hatékony módszerrel nem rendelkezünk. Annyi bizonyos, a dohányzás fokozza a betegség súlyosságát és a heveny fellángolások gyakoriságát. A dohányzás mellett az ételallergia és a családi halmozódás is fokozottabb kockázatot jelent. Az aminoszalicilsav származékok tartós szedésétől várható a heveny fellángolások gyakoriságának és hevességének csökkenése. Az általános testi leromlás megelőzésében fontos a kalória-, főként szénhidrátokban gazdag, vitamindús táplálkozás.
A belek gyulladásos megbetegedései, mint a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség, szintén növelik a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Colitis esetén magasabb a kockázat, és függ annak súlyosságától, valamint attól, hogy mekkora bélszakaszt érint az adott betegben, és milyen régóta áll fenn a betegség. Pl. 30 évnél régebben fennálló colitis ulcerosa esetén több, mint 30% a valószínűsége, hogy abból vastagbélrák fejlődhet ki.
A betegség érintette bélszakaszon ún. dysplasiás (abnormális) sejtek fejlődnek, amelyek rákmegelőző állapotot jelentenek.
Forrás:
Egészségkalauz
Dr. SZÉKELY GYÖRGY:
Az irritábilis bél szindróma korunkban c. tanulmányát!