Még orvosi körökben sem teljesen ismert a diszbiózis jelenségének hármas természete. Teljesen nyilvánvaló, hogy a jellemzők között az első helyen áll a fakultatív patogén, illetve a patogén baktériumok elszaporodása. Ezzel egyidejűleg, a második helyen a probiotikus baktériumok számának csökkenése áll. A harmadik, alig ismert tényezőt a bélflóra sokféleségének, biodiverzitásának a csökkenése jelenti. Ennek a jelentősége már régen, egy Nature-ben megjelent cikk óta teljesen világos és elsősorban abban áll, hogy a diverz, sokféle baktérium-törzset tartalmazó bélflóra sokkal reziliensebb a külső behatásokkal szemben, mint a kisebb változatosságot mutató társulások.
Az okok egy része magától értetődő. Ide tartoznak elsősorban az antibiotikumok, amelyek hatásmechanizmusuk részeként természetesen jelentős hatással vannak nem csupán a megcélzott patogénekre, hanem a bélflóra hasznos képviselőire is. Ennél sokkal kevésbé ismert ok a gyógyszerek nemkívánt mellékhatásai, elsősorban a krónikusan szedett nem-szteroid gyulladáscsökkentők és a protonpumpa gátlók által kiváltott diszbiózis. Utóbbiak igen sok krónikus beteg esetében jelentenek eddig alig felismert kockázatot, még a szakemberek körében sem.
A bélflóra endokrin szervként működik, bioaktív metabolitokat, enzimeket és kis molekulákat (például SCFA – rövid szénláncú zsírsavakat) termel, amelyek hatással vannak a gazdaszervezetre. A bél diszbiózisa számos betegséggel társítható, beleértve a gyulladásos bélbetegségeket, az irritábilis bél szindrómát, gyermeke esetében a nekrotizáló enterokolitiszt, a krónikus székrekedést, az ozmotikus hasmenést és akár a vastagbélrákot.
A terápiás megoldások között a gyógyszeres kezelésektől, a széklet-átültetéstől, az étrendi beavatkozásokon keresztül egészen a pro – és prebiotikumok alkalmazásáig sokszínű lehetőség áll rendelkezésre.
A bélflóra egyensúlyának helyreállítása célszerűen olyan baktériumtörzsekkel lehetséges a leghatékonyabban, amelyek a humán bélflóra részét képezik . Azok a baktériumtörzsek, amelyek a környezetünkben, például a talajban találhatók meg, értelemszerűen csak átmeneti lakói lehetnek a bélflórának. Azok a készítmények viszont, amelyek tartalmaznak olyan törzseket, amelyek az emberi bélflóra természetes összetevői, könnyebben kolonizálják a bélfalat. Ilyen készítmények például a Protexin 7 és a BioKult 14 törzses készítmények.
Érdemes megjegyeznünk, hogy a probiotikus baktériumtörzsek akkor képesek a leggyorsabb szaporodásra, és így a bél hatékony kolonizálására, ha mellettük prebiotikus, a szaporodásukat segítő összetett szénhidrátok (például frukto-oligoszacharidok) vannak. Ezeket együttesen nevezzük szimbiotikumoknak. Éppen ezért kerültek a Protexin készítmények ennek a bélflóra helyreállításnak az élvonalába.
A másik fontos szempont a már említett biodiverzitás, ami értelemszerűen nehezen képzelhető el csupán egy-két baktériumtörzs alkalmazásával. A kellő diverzitás, és így a reziliens bélflóra könnyebben érhető el a Protexin készítményekben található hétféle baktériumtörzzsel. Létezik olyan, prémium készítmény is, amely 14 törzset tartalmaz (BioKult Advanced) amelyet jogosan nevezhetünk széles-spektrumú készítménynek.
A bél diszbiózisának helyreállításához tehát rendelkezésünkre állnak olyan megoldások, amelyek bizonyítottan és hosszú távon jelentenek hatékony segítséget számos bélbetegség esetén.
Fordította és összeállította:
Dr. Bencz Zoltán
Tudományos munkatárs
Dr. SZÉKELY GYÖRGY:
Az irritábilis bél szindróma korunkban c. tanulmányát!