Diszbiózis, a bélflóra-egyensúly csökkenésének kevéssé ismert okai és helyreállításának lehetőségei

Még orvosi körökben sem teljesen ismert a diszbiózis jelenségének hármas természete. Teljesen nyilvánvaló, hogy a jellemzők között az első helyen áll a fakultatív patogén, illetve a patogén baktériumok elszaporodása. Ezzel egyidejűleg, a második helyen a probiotikus baktériumok számának csökkenése áll. A harmadik, alig ismert tényezőt a bélflóra sokféleségének, biodiverzitásának a csökkenése jelenti. Ennek a jelentősége már régen, egy Nature-ben megjelent cikk óta teljesen világos és elsősorban abban áll, hogy a diverz, sokféle baktérium-törzset tartalmazó bélflóra sokkal reziliensebb a külső behatásokkal szemben, mint a kisebb változatosságot mutató társulások.

A diszbiózis okai

Az okok egy része magától értetődő. Ide tartoznak elsősorban az antibiotikumok, amelyek hatásmechanizmusuk részeként természetesen jelentős hatással vannak nem csupán a megcélzott patogénekre, hanem a bélflóra hasznos képviselőire is. Ennél sokkal kevésbé ismert ok a gyógyszerek nemkívánt mellékhatásai, elsősorban a krónikusan szedett nem-szteroid gyulladáscsökkentők és a protonpumpa gátlók által kiváltott diszbiózis. Utóbbiak igen sok krónikus beteg esetében jelentenek eddig alig felismert kockázatot, még a szakemberek körében sem.

Következmények és megoldások

A bélflóra endokrin szervként működik, bioaktív metabolitokat, enzimeket és kis molekulákat (például SCFA – rövid szénláncú zsírsavakat) termel, amelyek hatással vannak a gazdaszervezetre. A bél diszbiózisa számos betegséggel társítható, beleértve a gyulladásos bélbetegségeket, az irritábilis bél szindrómát, gyermeke esetében a nekrotizáló enterokolitiszt, a krónikus székrekedést, az ozmotikus hasmenést és akár a vastagbélrákot.

A terápiás megoldások között a gyógyszeres kezelésektől, a széklet-átültetéstől, az étrendi beavatkozásokon keresztül egészen a pro – és prebiotikumok alkalmazásáig sokszínű lehetőség áll rendelkezésre.

A humán eredetű bélbaktériumok előnyei

A bélflóra egyensúlyának helyreállítása célszerűen olyan baktériumtörzsekkel lehetséges a leghatékonyabban, amelyek a humán bélflóra részét képezik . Azok a baktériumtörzsek, amelyek a környezetünkben, például a talajban találhatók meg, értelemszerűen csak átmeneti lakói lehetnek a bélflórának. Azok a készítmények viszont, amelyek tartalmaznak olyan törzseket, amelyek az emberi bélflóra természetes összetevői, könnyebben kolonizálják a bélfalat. Ilyen készítmények például a Protexin 7 és a BioKult 14 törzses készítmények.

Érdemes megjegyeznünk, hogy a probiotikus baktériumtörzsek akkor képesek a leggyorsabb szaporodásra, és így a bél hatékony kolonizálására, ha mellettük prebiotikus, a szaporodásukat segítő összetett szénhidrátok (például frukto-oligoszacharidok) vannak. Ezeket együttesen nevezzük szimbiotikumoknak. Éppen ezért kerültek a Protexin készítmények ennek a bélflóra helyreállításnak az élvonalába.

A másik fontos szempont a már említett biodiverzitás, ami értelemszerűen nehezen képzelhető el csupán egy-két baktériumtörzs alkalmazásával. A kellő diverzitás, és így a reziliens bélflóra könnyebben érhető el a Protexin készítményekben található hétféle baktériumtörzzsel. Létezik olyan, prémium készítmény is, amely 14 törzset tartalmaz (BioKult Advanced) amelyet jogosan nevezhetünk széles-spektrumú készítménynek.

A bél diszbiózisának helyreállításához tehát rendelkezésünkre állnak olyan megoldások, amelyek bizonyítottan és hosszú távon jelentenek hatékony segítséget számos bélbetegség esetén.

 

Felhasznált irodalom

1. 1. John E. Bennett MD Infections in the Immunocompromised Host : General Principles in Mandell, Douglas, and Bennett's Principles and Practice of Infectious Diseases, 2020 https://www.sciencedirect.com/topics/medicine-and-dentistry/dysbiosis
2. 2. Catherine A. Lozupone, Jesse I. Stombaugh, Jeffrey I. Gordon, Janet K. Jansson, and Rob Knight Diversity, stability and resilience of the human gut microbiota. Nature. 2012 Sep 13; 489(7415): 220–230.
3. 3. Q Le Bastard, G A Al-Ghalith, M Grégoire, G Chapelet, F Javaudin, E Dailly, E Batard, D Knights, E Montassier Systematic review: human gut dysbiosis induced by non-antibiotic prescription medications Aliment Pharmacol Ther. 2018 Feb;47(3):332-345
4. 4. Lukas Macke, Christian Schulz, Leandra Koletzko, Peter Malfertheiner Systematic review: the effects of proton pump inhibitors on the microbiome of the digestive tract-evidence from next-generation sequencing studies Aliment Pharmacol Ther. 2020 Mar;51(5):505-526.
5. 5. X Meng , G Zhang , H Cao, D Yu, X Fang, W M de Vos, H Wu Gut dysbacteriosis and intestinal disease: mechanism and treatment J Appl Microbiol. 2020 Oct;129(4):787-805.
6. 6. Ashton Harper, Malwina M Naghibi, Davinder Garcha. The Role of Bacteria, Probiotics and Diet in Irritable Bowel Syndrome, Foods 2018 Jan 26;7(2):13

 

Fordította és összeállította:
Dr. Bencz Zoltán
Tudományos munkatárs